Vasárnap két német tartományban, Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában rendeznek tartományi választásokat, amelyek újabb csapást mérhetnek Friedrich Merz kancellár egyébként is meggyengült kormányára. A szavazóhelyiségek reggel 8-tól este 6-ig tartanak nyitva. Merz - aki 16 hónapja van hatalmon - annyira tart a lehetséges utórezgésektől, hogy lemondta részvételét az ENSZ Közgyűlésén, és pártvezetése válságértekezletet hívott össze az eredmények értékelésére.

Két héttel korábban az AfD megsemmisítő vereséget mért a CDU-ra Szászország-Anhalt tartományban, ahol a szélsőjobboldali minősített párt csupán néhány mandátummal maradt le az abszolút többségről - ez a kudarc alapjaiban rengette meg a Merz iránti belső pártbizalmat is.

Mecklenburg-Elő-Pomerániában a CDU gyakorlatilag megfigyelő szerepbe szorult: a fő csata Manuela Schwesig népszerű, szociáldemokrata tartományi miniszterelnök és az AfD élén álló Leif-Erik Holm, korábbi rádiós műsorvezető között zajlik, a közvélemény-kutatások szerint mindkét fél 33-37 százalék körül áll. Eközben Merz pártja mindössze 6-7 százalékon mérhető, vagyis veszélyesen közel kerülhet az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöbhöz - egy ilyen kudarc a Német Szövetségi Köztársaság 1949-es megalapítása óta először zárná ki a CDU-t egy tartományi parlamentből.

Berlinben a kormányzó CDU fej-fej mellett halad a szélsőbaloldali Die Linkével, amely a súlyos lakhatási válság gyors megoldását ígéri, és különösen népszerű a fiatalabb választók körében; az AfD ezen a helyszínen csak a harmadik helyre számíthat. Egy berlini vereség pedig újabb komoly presztízsveszteséget jelentene Merznek.

Merz népszerűsége mélyponton van, de túlélheti a válságot

A kancellár népszerűsége történelmi mélyponton van: a legutóbbi felmérések szerint mindössze 10-14 százalék elégedett a teljesítményével, ami a legalacsonyabb érték, amit valaha hivatalban lévő német kancellárnál mértek. Merz tavaly májusi hivatalba lépésekor a gazdaság fellendítését, a hadsereg megerősítését és a migráció visszaszorítását ígérte, ám kormánykoalíciós partnerével, az SPD-vel folytatott vitái miatt alig tudta ezeket a terveket megvalósítani.

A CDU nyolc tartományi miniszterelnöke a héten közös nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy Németországnak most "stabilitásra van szüksége", személyes támogatásukról azonban nem biztosították Merzet.

Elemzők szerint Merz problémáinak nagy része külső okokra vezethető vissza: az ukrajnai és közel-keleti háborúk az energiaárakat hajtották fel, ami megélhetési válságot okozott, az oroszországi fenyegetettség pedig - Donald Trump amerikai elnök NATO-szövetségesekkel szembeni gyakran barátságtalan fellépésétől is felgyorsítva - hatalmas német újrafegyverkezési hullámot indított el. A választók azonban inkább a kormányzó koalíciót hibáztatják a nehézségekért, mint az AfD-hez közel álló szereplőket. A legtöbb elemző ennek ellenére úgy véli, Merz valószínűleg túléli a jelenlegi politikai vihart, és 2029-ig hivatalban marad.