Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy az az állítás, miszerint Oroszország provokálja az európai nagyvárosok tömegtüntetéseit, „nyilvánvaló túlzás” – írta az Anadolu a Tribune oldalán. Úgy fogalmazott, hogy ez a hétköznapi európaiak számára is nyilvánvaló.
Mit mondott Putyin?
Putyin kijelentette, meglepte, hogy Európa első reakciója amerikaellenes volt, nem oroszellenes. Ezt „furcsának és teljesen váratlannak” nevezte, mert az európai vezetők a fő szövetségesüket támadták. Ironikusan hozzátette, hogy az európai vezetők „gyorsan észhez tértek”, és visszatértek Oroszország hibáztatásához. Az Anadolu beszámolója alapján azt mondta, hogy Oroszországot „mindig minden halálos bűnnel vádolták”, és hogy „kész válaszolni”. Úgy látta, hogy a felelősség áthárítása „egyes európai országok vezetőinek gyengeségét és képtelenségét mutatja arra, hogy felelősséget vállaljanak a történtekért”, és hogy a vezetők a felelősséget először az Egyesült Államokra, most Oroszországra hárítják ahelyett, hogy az okokat elemeznék.
Ki vádolta Oroszországot?
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter október 21-én egy OECD-konferencián azt mondta, hogy a tüntetők „ellenséges narratívákat” használnak Oroszországból, Kínából, Iránból és a MAGA-közösségből – írta az Anadolu. Donald Trump korábban a tömeges migrációt tette felelőssé a zavargásokért. Az Anadolu hozzátette, hogy az eddigi állításokat egyik fél sem erősítette meg független forrásból. A franciaországi tüntetésekről korábbi cikkünkben írtunk.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő október 19-én azt mondta: „Már sehol, még Európában sem veszi senki komolyan ezeket az abszurd vádakat” – írta a TASS. A Moscow Times arról számolt be, hogy Peszkov a helyzetet „nagy válságnak” nevezte, ami Európa belügye, a vádakat pedig nem tartotta komolynak. Kirill Dmitriev, a Kreml különmegbízottja az X-en az „Európa öngyilkos bukásának” nevezte az eseményeket, és a migrációs politikát hibáztatta.
Marija Zaharova külügyi szóvivő a Moscow Times beszámolója szerint a nyugati „kettős mércét” bírálta: szembeállította Macron ígéretét a zavargókkal szembeni „megalkuvás nélküli” fellépésről azzal, hogy a Nyugat bírálja Oroszország tüntetésekkel szembeni fellépését. Alekszej Puskov szenátor „polgárháborúnak” nevezte a jeleneteket, és a szabad migrációt tette felelőssé. A Moscow Times szerint az orosz állami és Kreml-közeli média is bőven foglalkozott az eseményekkel: a Kommerszant a fosztogatásról írt, a Vedomosztyi a „macronizmus haláltusájáról”, a TASS pedig egy elemzőt idézett, aki szerint a tüntetések valós problémákat tükröznek, és az európai politika átrendeződését jelezhetik.
