A National Hurricane Center (NHC) legfrissebb, szeptember 20-i hivatalos jelentése szerint Fay ekkor az Azori-szigetektől mintegy 450 mérföldre délnyugatra, a nyílt óceán közepén tartózkodott, óránkénti 45 mérföldes (40 csomós) fenntartott széllel — ez a trópusi vihar erősségi kategóriájának alsó-közepes tartományába esik.

Az NHC prognózisa szerint Fay a következő egy-két napban még kis mértékben erősödhet, majd a nyugati szélnyírás és a száraz levegő miatt gyengülni kezd, kedden már posztropikus maradványciklonná alakul, a hét végére pedig teljesen feloszlik. Egész pályája a nyílt óceánon marad — jelenleg nincs élő figyelmeztetés vagy megfigyelés egyetlen part menti területre sem, sem az Egyesült Államokra, sem a Karib-térségre, sem Európára/az Azori-szigetekre.

A NOAA Climate Prediction Center szeptember 20-i kitekintése ugyanakkor 20-40 százalék esélyt ad egy újabb trópusi rendszer kialakulására a Bahamáktól északra, szeptember 23-29. között.

Miért számít mégis hírnek egy veszélytelen vihar

A 2026-os szezon hat névvel ellátott vihara közül egyik sem erősödött hurrikánná — ez azt jelenti, hogy szeptember 11-én a szezon túllépte a korábbi, 2002-ből és 2013-ból származó rekordot arra, meddig kellett várni egy adott évben az első atlanti hurrikánra.

A Weather.com elemzése szerint az ACE-index (a szezon összesített ciklonenergiáját mérő mutató, amely jelenleg mindössze kb. 4,4 egységnél áll) alapján ez legalább 1966 óta a leglassabb rajta, ami az atlanti hurrikánszezont illeti; a szeptember közepén mért aktivitási szint jellemzően július közepén szokott előfordulni. Az ok minden forrás szerint egybehangzó: egy rendkívül erős, 1979 óta ilyenkorra mért legerősebb szélnyírás söpör végig a Karib-tengertől Nyugat-Afrika partjáig, amit egy erősödő, "szuper" El Niño hajt — az El Niño jellemzően éppen ezt a fajta szélnyírást hozza az Atlanti-óceán medencéjében, ami megnehezíti a trópusi rendszerek szerveződését és megerősödését.

Ez nem volt teljesen váratlan: már az előszezoni előrejelzések (a NOAA, a Colorado State University és a Tropical Storm Risk is) átlag alatti aktivitást vártak, és nyáron sorra lejjebb módosították becsléseiket. A NOAA augusztusi frissítése már csak 7-13 névvel ellátott vihart, 2-6 hurrikánt és legfeljebb 2 nagy (3-as vagy magasabb kategóriájú) hurrikánt valószínűsített a 30 éves átlag 14,4/7,2/3,2-es értékeivel szemben, és az átlag alatti szezon esélyét 55-ről 75 százalékra emelte. Szakértők szerint a szuper-El Niño évek történelmi mintázata alapján a csendesség minden jel szerint a szezon hátralévő részében is folytatódhat — bár ez nem garancia arra, hogy egyetlen part menti terület sem kap majd komolyabb vihart az idén.

az eddigi károk és az adatok

A szezon eddigi egyetlen komolyabb kárt okozó rendszere a júniusi Tropical Storm Arthur volt, amely Texas, Louisiana és Mississippi partvidékét árasztotta el — helyenként öt nap alatt 760 milliméternél is több csapadék hullott, egy mississippi-i gátnál kiürítést rendeltek el a szakadás veszélye miatt.

Arthur négy ember halálát okozta, köztük egy 15 éves fiatalét, aki egy elárasztott visszatartó tóba esett bele a texasi Magnoliában. Az AccuWeather becslése szerint az összesített gazdasági kár 4-6 milliárd dollár között lehet — ez azonban egy korai, a cég saját modellezésén alapuló, nem hivatalos biztosítói vagy kormányzati végleges szám, tehát tág sávval, bizonytalansággal kezelendő.

A júliusi Bertha és az augusztus végi Edouard szintén partot ért a Mexikói-öböl mentén, de ezeknél a becsült kár jóval szerényebb volt: Berthánál több tízmillió, Edouardnál kb. 10 millió dollár körüli nagyságrendű, jelentett haláleset egyik esetben sem volt.

A többi (Cristobal, Dolly, és eddig Fay) nem okozott számottevő kárt. Összességében a szezon eddigi mérlege — a Wikipedia NHC-adatokra épülő összesítése szerint — nagyjából négy haláleset és 1 milliárd dollár feletti kár, ami szinte kizárólag Arthurnak tudható be.

A nevek egyébként egy évekkel korábban rögzített, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által vezetett, rutinszerűen újrafelhasznált listáról származnak.

A rendkívül csendes szezon önmagában is emlékeztető arra, hogy a hurrikán-aktivitást évről évre nem egyetlen tényező alakítja: egy erős El Niño rövid távú, ciklikus hatása egy adott évben akár el is fedheti a hosszabb távú, felmelegedéssel összefüggő trendeket, amelyekről a tudományos szakirodalom egyébként beszél. Ez nem jelenti azt, hogy a klímaváltozás kérdése nem lenne releváns a hurrikánokkal kapcsolatban — csak azt, hogy egyetlen csendes vagy aktív szezonból elhamarkodott lenne messzemenő következtetést levonni bármelyik irányban.