A választás önmagában rendkívüli horderejű: az Állami Duma mind a 450 helyéről döntött (225 pártlistás, 225 egyéni választókerületi hely), ezzel egyidejűleg 11 régióban kormányzót, 39 régióban helyi törvényhozást is választottak, és — első alkalommal — a 2022-ben annektált ukrán területeken is tartottak Duma-választást, erről külön szakaszban írunk.
Amit eddig tudni lehet az eredményről
A szavazás lezárása utáni exit pollok egymástól is eltérnek: a VCIOM közvélemény-kutató 49,4, az Insomar 52,8 százalékos eredményt mért az Egységes Oroszországnak. A részleges, a nap folyamán folyamatosan frissülő hivatalos számlálási adatok (kb. 14-23 százalékos feldolgozottságnál) ennél magasabb, 57 százalék körüli arányt mutattak a kormánypártnak, a Kommunista Párt (KPRF) 13, a Liberális Demokrata Párt (LDPR) 9 százalék körül állt. Egy folyamatosan frissülő becslés szerint a végső mandátumarány nagyjából Egységes Oroszország 258, KPRF 59, LDPR 41, Új Emberek 32, Igazságos Oroszország 23 hely körül alakulhat — ez azonban csak becslés, nem hivatalos végeredmény, és a hivatalos, végleges adatig még módosulhat. Összehasonlításként: 2021-ben az Egységes Oroszország 324 helyet szerzett — a mostani becslések alacsonyabb dominanciát sugallnak, bár a vegyes választási rendszer miatt a kormánypárt közel kétharmados ülésszám-többsége így is valószínűsíthető.
A részvétel a CIK szeptember 20-i, délutáni közlése szerint 52,6 százalék volt, ami már meghaladta a 2021-es szintet; a szavazás lezárásakor 56,66 százalékról is érkezett jelentés. Regionálisan nagy volt a szórás: Csecsenföldön 92,8, a megszállt donyecki területen az orosz hatóságok állítása szerint 81, Moszkvában viszont csak 46,9 százalék volt a részvétel. A 11 kormányzó-választás közül a legtöbb helyen a hivatalban lévő vagy megbízott, jellemzően Egységes Oroszország-kötődésű jelölt indult egyeduralkodó esélyesként — egyetlen kirívó kivétel Uljanovszk, ahol a hivatalban lévő kommunista kormányzó, Alekszej Ruszszkih indult újra.
Kizárt megfigyelők, kizárt ellenzék
Oroszország nem hívta meg az OSCE választási megfigyelőit a szavazásra — a külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova a szervezetet "kettős mércével" vádolta, míg az OSCE Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Pere Joan Pons szerint ez sérti Oroszország tagállami kötelezettségvállalásait. Oroszország egyetlen nem állami választás-megfigyelő szervezete már 2025-ben megszűnt.
A Jabloko — az egyetlen párt, amely kifejezetten háborúellenes platformmal indult volna — 2026 augusztusában a Legfelsőbb Bíróság döntésével kikerült a pártlistás szavazásból, hivatalosan szerzői jogi visszaélés (AI-generált képek és egy szovjet dal jogosulatlan használata) ürügyén; 127 egyéni körzetes Jabloko-jelölt azonban versenyben maradhatott. Borisz Nagyezsdin, mérsékelt háborúellenes jelölt ellen 2026 júliusában "extrémizmus" váddal indult eljárás, miután egy Alekszej Navalnijt is megjelenítő videót osztott meg — azóta elhagyta Oroszországot. (Navalnij, Putyin legismertebb ellenzéki kritikusa, 2024 elején halt meg börtönben; özvegye és több nyugati kormány mérgezéssel vádolja az orosz hatóságokat, ezt azonban független vizsgálat mindmáig nem erősítette meg.) Julija Navalnaja emigrációban élő ellenzéki vezető arra biztatta az oroszokat, szavazzanak bármelyik alternatív jelöltre — bár vitatott, hogy ennek érdemi tétje van-e egy ilyen mértékben szűkített mezőnyű választáson.
Választás a megszállt ukrán területeken
Ez volt az első alkalom, hogy a 2022-ben annektált donyecki és luhanszki, valamint a zaporizzsjai és herszoni megyék megszállt részein Állami Duma-választást tartottak — a Krím, amit Oroszország már 2014-ben annektált, 2016 óta rendszeresen részt vesz az orosz Duma-választásokon, ez a négy "új régió" esetében viszont most volt az első ilyen szavazás. Az orosz hatóságok állítása szerint e területeken összesen több mint 3,5 millió választópolgár él; a szavazás biztonsági indoklással már augusztus vége óta zajlott, jóval a szeptember 18-20-i országos szavazási időszak előtt.
Ezt a szavazást nemzetközi jogilag nem elismert, vitatott területen tartották. Ukrajna már augusztus 13-án érvénytelennek és illegálisnak nyilvánította, kilenc ukrán emberi jogi szervezet pedig arra kérte a megszállt területek lakosait, kerüljék a szavazóhelyiségeket "életük és biztonságuk védelme érdekében". Az Európai Bizottság szóvivője, Christian Wigand a nemzetközi jog újabb súlyos megsértésének nevezte az eseményt, az EU hivatalos álláspontja szerint sem a szavazás megtartását, sem annak eredményét nem ismeri el. Moldova és Románia is tiltakozott amiatt, hogy Oroszország a moldovai Transznisztriában is szavazóhelyiségeket állított fel, Chișinău hozzájárulása nélkül.
Rekord dróntámadás a szavazás utolsó napján
A választás harmadik, egyben utolsó napján, szeptember 20-án Ukrajna a jelentések szerint minden korábbinál nagyobb dróntámadást indított Oroszország ellen: Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint egyetlen éjszaka alatt mintegy 1600 drónt indítottak az ország ellen, ebből több mint 400-at Moszkva irányába. Andrej Vorobjov, Moszkva megyei kormányzó szerint legalább hárman haltak meg és 20-an sérültek meg, köztük három gyermek; egy olajfinomítót is megrongáltak. Szobjanyin szerint a támadást "nyilvánvalóan a választások megzavarására" tervezték — Zelenszkij ukrán elnök ezzel szemben a célpontokat "a háborús gépezetet fenntartó, milliárd dolláros bevételt hozó létesítményekként" jellemezte, és nyilatkozatában nem hozta összefüggésbe a támadást a választással. A szavazás alatt máshol is történtek incidensek: egy választási bizottsági elnök meghalt egy dróntámadásban a megszállt Zaporizzsja megyében, egy másik résztvevő pedig repeszsérülést szenvedett Moszkvában.
A magyar sajtó is folyamatosan tudósított a választásról a szavazás előtt és alatt — az esemény jelentőségét jórészt abban látva, hogy ez Oroszország első parlamenti választása a háború kirobbanása óta, és hogy Putyin explicit módon "a háborús erőfeszítés melletti népszavazásként" keretezte azt. Lapunk korábban külön, részletes cikkben foglalkozott azzal is, milyen alkotmányos lépések tartják nyitva Putyin hatalmon maradásának lehetőségét egészen 2036-ig.
