A Pécsről hazafelé tartó Magyar Péter helyiek meghívására állt meg a szekszárdi bortermelői fesztiválon, ahol hosszan időzött egy étel-itallal teli pultnál, sokakkal beszélgetett és fotózkodott. Ekkor lépett oda hozzá egy férfi — kilétét, korát és indítékát egyik forrás sem erősítette meg —, aki előbb kortyolt a saját poharából, majd a maradékot a miniszterelnök felé löttyintette. A videó szerint csak kevés bor érte el ténylegesen Magyar Pétert; a helyszíni biztonsági emberek azonnal kivezette a férfit. Magyar Péter Facebook-bejegyzésében "bukott orbáni harcosnak" nevezte a támadóját, és megjegyezte, hogy szerinte az illető nem volt elég bátor ahhoz, hogy a szemébe nézzen. Azt, hogy a férfi Fidesz-szimpatizáns lett volna, egyedül a miniszterelnök saját, független forrásból meg nem erősített minősítése állítja.

"Ma egy pohár borral" — mit mond a szakértő

Az esetre Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő reagált Facebook-posztjában, amelyet az Index idézett. Szavai szerint van egy folyamatosan mozgó, láthatatlan határ a szavak és a tettek között: "és egyszer csak valaki átlépi. Ma egy pohár borral. Holnap talán egy tojással. Aztán egy ütéssel." Hozzátette: "Mert ha egy országban természetessé válik, hogy a politikai ellenféllel szemben az agresszió akár csak tréfa szintjén elfogadható, annak előbb-utóbb következménye lesz. És attól tartok, ha így folytatódik, baj lesz." Tarjányi szerint a fenyegetések bagatellizálása — akár a védett személy részéről is — nem bátorság, hanem felelőtlenség: ha valakit napokig fenyegetnek, és ezt nem veszik komolyan, a társadalmilag elfogadhatónak tartott határ egyre tovább tolódik.

A szekszárdi jelenet pontosan azt a helyzetet írja le, amelyet Podoski Gábor — aki 1981 és 2007 között kormányőrként dolgozott, és védte többek közt Kádár Jánost, Antall Józsefet, valamint magyarországi látogatásaik alatt II. János Pál pápát, Bill Clintont és Vlagyimir Putyint is — a legkockázatosabbnak nevez: "a kézfogás a legveszélyesebb interakció a védett személy és a közönség tagjai között". A magyar testőr-szakirodalom (például az Országos Polgárőr Szövetség oktatási anyagai) is kiemeli, hogy a megfelelő távolság- és pozíciótartás az, ami időt ad a védelmi személyzetnek egy hirtelen mozdulatra reagálni — egy tömegben kézfogásokkal és fotózkodással töltött perc pedig pont ezt az időt szűkíti le minimálisra.

Amikor a protokoll csődöt mond

A történelem tele van tanulságos esetekkel arra, hogy egyetlen biztonsági rés is végzetes lehet — és hogy a vizsgálatok szinte mindig konkrét, elkerülhető mulasztásokat tárnak fel utólag.

John F. Kennedy amerikai elnököt 1963. november 22-én Dallasban Lee Harvey Oswald lőtte le a Texas School Book Depository hatodik emeletéről. A Warren-bizottság és a későbbi kongresszusi vizsgálatok szerint a Titkosszolgálat saját szabályzata előírta volna a menetvonal menti épületek átvizsgálását egy rendszeresen használt útvonalon — ez elmaradt. Ráadásul a menetoszlop pontos útvonalát a helyi lapok már napokkal korábban, térképpel együtt közölték, így bárki tudhatta, honnan nyílik rálátás az elnöki limuzinra, amely ráadásul nyitott tetővel, páncélozás nélkül haladt.

Reagan elnök ellen 1981. március 30-án Washingtonban John Hinckley Jr. adott le hat lövést mindössze 4,5 méterről. A Titkosszolgálat utólagos elemzése szerint a helyszínt már több mint száz alkalommal használták esemény nélkül — a rutin csökkentette az éberséget. A merénylet után vezették be a fémdetektorokat az elnöki eseményeken és tolták ki a biztonsági kordont.

II. János Pál pápát 1981. május 13-án a Szent Péter téren, a tömegen áthaladva lőtte meg Mehmet Ali Ağca. A pápai biztonság addig tudatosan laza volt, hogy a pápa közel maradhasson a hívekhez — ez a nyitottság tette sebezhetővé. A merénylet után szigorúbb korlátokat, jobban kiképzett személyzetet és golyóálló Pápamobilt vezettek be, de a nyilvános audienciákat nem szüntették meg.

Robert Fico szlovák miniszterelnököt 2024. május 15-én Handlován lőtte meg Juraj Cintula, akit korábban egy tüntetésen már hallottak Fico ellen kiabálni. Szakértői elemzések — köztük Podoski Gáboré — szerint a testőrök nem álltak elég közel hozzá, a második lövést elvileg egy testőrnek fel kellett volna fognia, ez nem történt meg, és amikor Fico a földre esett, senki nem kapta el. Az eset előtt Fico maga is a kordon mögött állókkal fogott kezet — ugyanaz a mozzanat, amit Podoski a legkockázatosabbnak nevez.

Donald Trump ellen 2024. július 13-án, Butlerben (Pennsylvania) egy közeli üzem lapos tetejéről adott le lövéseket Thomas Matthew Crooks — Trump megsebesült, egy néző meghalt. A szenátusi vizsgálat szerint azt a tetőt, ahonnan a lövész tüzelt, nem vonták be a biztosított zónába, annak ellenére, hogy a helyi rendfenntartók korábban jelezték ezt a hiányosságot. A Titkosszolgálat a kampány során legalább tíz alkalommal kért, de nem kapott többlet-erőforrást, a nap folyamán pedig 102 rádióüzenetet hagytak figyelmen kívül a tetőn feltűnt gyanús személyről — akit már 25 perccel a lövések előtt jelentettek, és aki órákkal korábban felderítő drónt is reptetett, amit a Titkosszolgálat működésképtelen drónelhárító rendszere nem észlelt.

Hasonló mintázatot mutat Abe Sinzó volt japán miniszterelnök 2022. július 8-i, narai meggyilkolása is: a támadó hátulról közelítette meg, miközben a biztonsági személyzet figyelme előre irányult — a helyi rendőrfőnök utólag "tagadhatatlan hibákról" beszélt, az országos rendőrfőkapitány pedig lemondott.

Hogyan védik Putyint

A legmagasabb szintű, legköltségesebb védelmi apparátust minden jel szerint az orosz elnök körül építették ki. Vlagyimir Putyin védelméért elsősorban a Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSO) felel, ezen belül a közvetlen elnöki védelemért annak Elnöki Biztonsági Szolgálata. Az Index 2022-es összefoglalója szerint az FSO ekkor mintegy 9000 főt számlált, ebből kb. 850 fő közvetlen testőri feladatot látott el; 2026 nyarán a szervezet központi apparátusát mintegy 200 főről 800 fő fölé bővítették — ez majdnem tizenhárom éve a legnagyobb ilyen bővítés. Az elnök körül négy koncentrikus biztonsági kör működik: a legbelső élő pajzsként funkcionál, ezt tömegbe telepített megfigyelők, majd külső monitorozás, végül magaslati pontokon elhelyezett mesterlövészek gyűrűje követi. Putyin élelmiszer-ellátását külön vegyészek és toxikológusok ellenőrzik, útjait pedig mobil élelmiszer-vizsgáló labor kíséri; utazásait az FSO hetekkel-hónapokkal előre, titokban szervezi meg.

A Putyin körüli, gyakran felbukkanó "pikáns" történetek — hogy több hasonmást is alkalmazna, vagy hogy biológiai hulladékát külön szállítanák el — egyik esetben sem független forrásból megerősített tény. A hasonmás-állítást legutóbb az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov hangoztatta — vagyis egy hadviselő fél állítása, amit a Kreml "abszurd hazugságnak" nevez, Putyin pedig saját elmondása szerint felajánlott, de sosem alkalmazott lehetőségnek. Ezeket a cikkben ezért kizárólag jelzett bizonytalansággal, nem tényként érdemes kezelni.