Nem "ezen a héten", hanem júliusban — és nem is annyira egyértelmű, mint hangzik

Gyakran terjed olyan állítás, hogy nemrég, a közelmúltban történt volna az első eset, amikor egy drón kifejezetten mesterséges intelligencia döntése alapján, emberi jóváhagyás nélkül ölt embert. A tényleges, dokumentált eset ennél korábbi és pontosabban körülhatárolható: 2026. július 6-án Zaporizzsjában egy orosz, Molnija típusú drón — amelynek fedélzetén egy Nvidia Jetson Orin nevű, eredetileg nem katonai célra gyártott, fogyasztói kategóriájú mesterséges intelligencia-chip volt — egy emberi kezelő által előre kijelölt célpont — egy benzinkút — felé tartott. A végső megközelítés során azonban a fedélzeti szoftver már önállóan választotta ki a konkrét célpontot a benzinkúton belül, feltehetően a propántartályokat. A becsapódásban három civil vesztette életét. forrás

Ezt az esetet augusztus 24-én hozta nyilvánosságra a The New York Times egy nyomozati cikkben, miután ukrán szakértők vissza tudták fejteni a lezuhant drón roncsában talált, titkosítatlan kódot. Egy, a lapnak nyilatkozó CSIS-szakértő pontos megfogalmazása szerint ez "az első dokumentált eset, amikor egy orosz, önmaga céltválasztó drón halált okozott" — ez lényegesen szűkebb állítás, mint egy általános "első AI-gyilkosság a történelemben". Fontos történelmi előzmény, hogy hasonló, vitatott "első ilyen eset" állítások korábban is felmerültek: egy 2021-es ENSZ-jelentés szerint már 2020 márciusában, a líbiai konfliktusban is autonóm módon "vadászhatott" egy török gyártmányú Kargu-2 drón, bár maga a jelentés sem állítja biztosan, hogy ez ténylegesen emberéletet követelt; 2023 októberében pedig egy Forbes-cikk az ukrán Saker Scout AI-drónrendszerről írta, hogy kapcsolatvesztés esetén önállóan is bevethető célok ellen — ezt a cikk akkor már "az első megerősített esetként" harangozta be. forrás forrás

Egy valóban friss, szeptemberi ügy: amikor egy mesterségesintelligencia-cég maga fedezett fel egy dróngyilkos-szoftvert

Ami viszont ténylegesen szeptemberi, jól dokumentált és a fentiekhez szorosan kapcsolódó fejlemény: az Anthropic mesterségesintelligencia-vállalat 2026. szeptember 10-11. körül közzétett fenyegetés-elemzési jelentésében arról számolt be, hogy egy kis, oroszországi szabadúszó csapat 2026 májusa óta az Anthropic Claude Code nevű kódíró AI-eszközét használta fel olyan, önálló célválasztásra képes kamikaze-drónraj-szoftver fejlesztésére, amelynek célkategóriái között kifejezetten szerepelt az "ember" kategória is, emberi jóváhagyás nélkül. Az Anthropic saját közlése szerint észlelte a visszaélést, és letiltotta az érintett fiókokat; a cég szerint a csapat egy félcivil szereplő volt, nem azonosítható orosz állami szervvel. Nincs bizonyíték arra, hogy ez az eset összefüggne a júliusi zaporizzsjai csapással — de jól illusztrálja, hogy az önállóan célt választó szoftverek fejlesztése 2026-ra már nem elszigetelt jelenség. forrás

Mindeközben a nemzetközi jogi/etikai aggodalom is nő: 2026 augusztus végén António Guterres ENSZ-főtitkár és Mirjana Spoljaric, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke megújított, sürgető felhívást adott ki kötelező erejű nemzetközi szabályozásért, amely fenntartaná az emberi kontrollt az élet-halál döntésekben — közlésük szerint "veszélyesen közel kerültünk egy erkölcsi vörös vonal átlépéséhez". Konkrét aggodalomként említették, hogy 2026 júliusában egy vöröskeresztes segélycsapatot Ukrajnában majdnem megölt egy FPV-drón. forrás