Grönland, Trump és a jeges térség növekvő jelentősége
A misszió sarkvidéki szakasza nem történik vákuumban. Az AP hírügynökség beszámolója szerint a küldetés azokban a hónapokban zajlik, amikor Washington szövetségesi megbízhatóságával kapcsolatban kérdések merültek fel, és amikor a Sarkvidék az éghajlatváltozás miatt egyre hozzáférhetőbbé válik olyan lehetséges ellenfelek számára is, mint Kína és Oroszország. Hozzá tartozik a kontextushoz, hogy 2026 januárjában Donald Trump amerikai elnök ismételten Grönland megszerzését követelte, és nem zárta ki a katonai erő alkalmazását sem. Válaszul Dánia mellett több európai NATO-tag – köztük Franciaország, Németország, Svédország és Norvégia – katonai személyzetet küldött a szigetre, mire Trump büntetővámokkal fenyegette meg a résztvevő országokat. A davosi Világgazdasági Fórumon január 21-én azután visszakozott: kijelentette, hogy nem alkalmaz erőt Grönland megszerzésére, és a vámfenyegetést is ejtette. Fontos hangsúlyozni: ezt a Trump/Grönland-összefüggést kizárólag az AP hírügynökség cikke említi a Pégase 26-tal kapcsolatban – a francia hadsereg saját közleményei nem hivatkoznak rá, és nem nevesítik Kínát vagy Oroszországot konkrét fenyegetésként.
Amit a francia tisztviselők maguk mondanak, inkább az általános szövetségi és képességi célokra összpontosít. Julien Sabéné dandártábornok, a hadművelet parancsnoka szerint "fontos számunkra, hogy különböző útvonalakat fedezzünk fel", hozzátéve, hogy "az éghajlatváltozás megváltoztatja a tétet, a tengeri útvonalak átalakulnak", ezért jelen kell lenni a Magas Északon a szövetségesek – és különösen a dánok – oldalán. Alice Rufo védelmi miniszterhelyettes szerint "ha egy fenyegetés esetén együtt kell fellépnünk, azonnali interoperabilitásra van szükségünk", mert "a szuverenitás csak partnerségek hálózatában gyakorolható hatékonyan".
A Rafale-export árnyékában
A Pégase 26 útvonala nem véletlenül vezet át pont Indonézián és Indián – mindkét ország a Rafale exportjának kulcspiaca. Indonézia 2022-ben írt alá 8,1 milliárd dolláros szerződést 42 Rafale beszerzésére, és 2026. január 23-án vette át az első három gépet. India esetében két, egymástól függetlenül futó üzlet zajlik: 2025 áprilisában aláírtak egy 7,4 milliárd dolláros szerződést 26, hordozófedélzeti ("Rafale Marine") változatra az indiai haditengerészet számára. Sokkal nagyobb tétje van azonban a még alá nem írt MRFA-programnak: az indiai Védelmi Beszerzési Tanács 2026. február 12-én adott zöld utat 114 Rafale beszerzésére, a Dassault pedig augusztus 6-án nyújtotta be formális ajánlatát – a becsült érték 34–39 milliárd dollár, a szerződés aláírását 2026 vége vagy 2027 eleje körül várják. A Pégase 26 pontosan ebbe az ártárgyalási ablakba repül bele.
Ezt a francia fél nem is titkolja. A védelmi minisztérium közleménye szerint a misszió a francia védelmi ipar kirakata, Sabéné tábornok pedig úgy fogalmazott: "védelmi iparunk nagykövetei leszünk", hozzátéve, hogy Indonézia, India, Katar és Egyiptom már rendelkezik ezekkel a rendszerekkel, a többi felkeresett ország pedig érdeklődhet irántuk.
Indiában a francia kontingens részt vesz a Tarang Shakti többnemzetiségű légi gyakorlaton is, Egyiptomban pedig a rendszeresen megtartott, kétoldalú AMUN légi gyakorlat idei kiadásába csatlakozik be. Ez utóbbi két ország egyébként már régóta Rafale-üzemeltető (Katar 36 géppel, Egyiptom 24 leszállított és további 30 megrendelt géppel), így ott a küldetés inkább a meglévő ügyfélkapcsolat ápolásáról szól, mint új eladásról. A katari állomás a minisztérium szerint a kötelék egy részének megállója, nem gyakorlat. A japán, dél-koreai és kanadai fogadó felek saját, a küldetésre vonatkozó nyilatkozatát nem sikerült fellelni – ezekben az országokban a Pégase 26-ról elsősorban francia és nemzetközi hírügynökségi forrásokból lehet tudni, saját hivatalos visszhangja alig van a nyilvánosan elérhető sajtóban.
