A CERN kutatói először tartanak találkozót Litvániában, mivel az ország a szervezet teljes jogú tagságát célozza meg, amelynek éves költsége meghaladja a 4 millió eurót.

A vilniusi egyhetes rendezvény idején a genfi Nagy Hadronütköztető korszerűsítésen esik át.

A világ legnagyobb részecskegyorsítóját június végén állították le a munkálatok megkezdése érdekében, hogy a kutatók kibővíthessék az univerzum alapvető tulajdonságainak vizsgálatára vonatkozó lehetőségeiket.

A 27 kilométer hosszúságú föld alatti berendezés fényt közelítő sebességre gyorsítja a részecskéket, majd ütközteti azokat, a nyert adatok révén pedig az ősrobbanás utáni univerzumfejlődést kutatják. A vilniusi találkozón részt vesznek az LHCb kísérleten dolgozó kutatók is, akik az anyag és az antianyag közötti különbségeket vizsgálják.

Timothy Gershon, az LHCb kísérlet szóvivője elmondta, hogy a világmindenség kezdetén azonos mennyiségű anyag és antianyag állt rendelkezésre, ám napjainkban a világegyetem kizárólag anyagból épül fel, és ezt a rejtélyt a mai napig nem értik teljesen.

Mindaugas Šarpis, a Vilniusi Egyetemen működő LHCbVilnius csoport vezetője szerint az LHCb kollaboráció eddig több mint 900 tudományos publikációt készített. Šarpis kiemelte, hogy a munkájuk olyan felfedezésekhez is vezetett, mint a korábban ismeretlen pentakvark részecskék. A kísérletben részt vevő intézmények között szerepel a Vilniusi Egyetem is, olyan neves felsőoktatási intézmények mellett, mint a Massachusetts Institute of Technology, valamint Oxford és Cambridge.

Mindaugas Šarpis hangsúlyozta, hogy a Vilniusi Egyetem egyenrangú partner, amely lehetőséget ad a hallgatóknak a tagságra és az LHCb detektor által gyűjtött adatok elemzésére a rendelkezésre álló óriási mennyiségű részecskeütközési adatsorból.