Egy váratlan kivétel a 22. szankciós csomagban

Az EU nagyköveti szintű testülete, a Coreper október 7-én állapodott meg a 22., Oroszország elleni szankciós csomagról, amely 743 magánszemélyt és 826 céget tenne fel az orosz hadiipari komplexumhoz köthető listára. A csomag még a tagállami külügyminiszterek formális jóváhagyására vár, hatályba lépése a következő napokban várható. A listából azonban — az észt közszolgálati médium, az ERR saját tudósítása szerint — Észtország kérésére kimaradt egy orosz nyersanyag-beszállító cég és egy hozzá kötődő magánszemély.

Miért kérte Észtország a kizárást?

Kerstin Lepik, az észt EU-képviselet brüsszeli sajtótitkára megerősítette az ERR-nek:

„Igen, kértük, hogy egy orosz céget és egy hozzá kötődő magánszemélyt vegyenek le a listáról.”

Indoklása szerint a cég „Európa számára stratégiai jelentőségű nyersanyagokat” szállít — az EU elektromosautó-, szélturbina-, elektronikai-, autóipari és légiipari ágazatai egyaránt függenek az észt NPM Silmet termékeitől, amely viszont ettől az orosz beszállítótól kapja az alapanyagot. Lepik hozzátette: Észtország jövőre újra megfontolhatja a cég és az érintett személy felvételét a listára.

Egy több mint fél évszázados, egyoldalú beszállítói lánc

A sillamäe-i NPM Silmet Európa egyik — egyes beszámolók szerint esetleg az egyetlen — ritkaföldfém-finomítója, amely permanens ritkaföldfém-mágnesek alapanyagát állítja elő. A gyárat még a szovjet korban kifejezetten úgy építették ki, hogy az oroszországi Szolikamszkból érkező ércet tudja feldolgozni. Riina Aav, a Tallinni Műszaki Egyetem (TalTech) professzora az ERR-nek elmondta: a beszállító lecserélése nem egyszerű technikai döntés, mert más összetételű nyersanyag esetén a teljes feldolgozási folyamatot újra kellene építeni — ez jelentős időt venne igénybe.

Nem mentesség, hanem határidős nyomás

Az észt kormány nem a végleges mentesítés, hanem az átállás melletti álláspontot hangsúlyozza. Margus Tsahkna külügyminiszter szerint:

„Az Európai Bizottsággal együtt fogunk dolgozni azon, hogy világos határidőt szabjunk az NPM Silmetnek az orosz nyersanyagok használatának leállítására”

— mondta, hozzátéve:

„Nem engedhetjük meg, hogy egy Európa biztonsága szempontjából kritikus ipar egy agresszor állam szállításaitól függő maradjon.”

Kerli Veski, a külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint a kizárás azért történt, mert az EU egész ipara függ a cég kibocsátásától, és a szankció kárt tehetett volna az európai gazdasági biztonságban; a Silmet vállalta, hogy alternatív nyersanyagforrásokat keres. A kérdéshez kapcsolódik, hogy az Európai Bizottság október 9-én az NPM Silmet „Silmet 2.0” nevű fejlesztési tervét választotta be az új, stratégiai kritikus nyersanyag-projektek közé — ehhez köti Tallinn az orosz nyersanyagfüggőség megszüntetésének határidejét.

Ki ez a beszállító?

Az ERR angol nyelvű tudósításai nem nevezik meg a kizárt céget, az ERR orosz nyelvű kiadása viszont igen: a Szolikamszkij Magnéziumgyárként (SzMZ) azonosítja — ezt egy orosz állami hírforrás, az Izvesztyija is megerősítette, amely a vezérigazgatót Ruszlan Dimuhamedovként nevezi meg. Az Izvesztyija szerint Kristen Michal miniszterelnök elismerte, hogy a kizárás ellentmond Észtország általános, szankciópárti külpolitikájának, és hogy a kérdést a jövőben újra kell majd tárgyalni — ezt a nyilatkozatot azonban az ERR saját, elsődleges tudósításai nem erősítik meg szó szerinti idézettel, ezért a cikkben csak másodkézi, orosz állami forrásból származó állításként szerepel.