Egy szovjet örökség radikális átalakítása

Az ukrán oktatási tárca (MON) 2024 nyarán hagyta jóvá az "Ukrajna védelme" (Захист України) nevű tantárgy új, integrált mintatantervét, amely felváltotta a "Haza védelme" elnevezésű, szovjet eredetű, nemek szerint elkülönített tárgyat — utóbbiban a fiúk katonai alapkiképzést, a lányok elsősegély- és ápolási ismereteket tanultak. Az új tárgyban megszűnt ez a nemi szétválasztás: a reform egyik szerzője, Inna Szovszun parlamenti képviselő szerint korábban egyes tanárok azzal érveltek, hogy "a lányoknak nem kellene lövészetet tanítani, mert nincs elég erő az ujjukban a ravasz meghúzásához", de ezt az álláspontot a reform kifejezetten elutasította. A 2023-2024-ben induló program eleinte önkéntesen csatlakozó iskolákban, kísérleti jelleggel bővült, 2027 szeptemberétől azonban országosan kötelező lesz minden 10. és 11. évfolyamos tanuló számára.

A Kyiv Independent szerint jelenleg 963 kijelölt képzőközpontban ('hub') tanulnak a diákok, összesen több mint 406 ezren — ez jelentős növekedés a program 2025 augusztusában mért, mintegy 280 ezer fős létszámához képest, miközben a központok száma alig változott (kb. 965-ről 963-ra), ami arra utal, hogy elsősorban a meglévő központok kapacitását bővítették. Fontos pontosítás: ezek a számok a Kyiv Independent által közölt adatok, nem egy külön, nyilvánosan publikált ukrán kormányzati statisztikai közlemény alapján állnak.

Mit tanulnak pontosan, és mivel?

A korábbi heti óraszám helyett a diákok havonta egy teljes napot (6-8 órát) töltenek egy kijelölt képzőközpontban, legfeljebb 24 fős csoportokban. A gyakorlati modulok közé tartozik a drónszimulátoros és FPV-drón képzés, fegyverkezelési szimuláció, taktikai egészségügy és elsősegély, valamint tájékozódás és navigáció; emellett elméleti/civil blokkok is szerepelnek: nemzetbiztonsági alapismeretek, geopolitika, történelem, emberi jogok és nemzetközi humanitárius jog, illetve egy külön, Tymur Demcsuk történelemtanár által kidolgozott értékrendi modul Szavai szerint "a gyerekeknek meg kell érteniük, hogy az ország védelme nem csak magáról az országról szól, hanem az általa képviselt értékekről is".

A fegyverkezelési eszközök pontos jellege árnyaltabb annál, mint amit egyetlen kategória leírna. A központok felszerelése drónszimulátorokból, kis gyakorlódrónokból, lézeres lőterekből, légpuskákból és életnagyságú fegyverreplikákból áll — de az ukrán Minisztertanács 2025 szeptemberében külön jogszabályt fogadott el, amely engedélyezi, hogy a hadsereg egységeitől valódi, de hatástalanított (tüzelésre alkalmatlanná tett) kiképző fegyvereket adjanak át az iskoláknak és a nemzeti ellenállásra felkészítő központoknak. A diákok tehát nem működőképes lőfegyverekkel dolgoznak, de az eszköztár egy része nem puszta makett, hanem ténylegesen hadsereg-eredetű, hatástalanított felszerelés.

Ki tanítja a taktikát: az Azov-kapcsolat pontos háttere

A Kyiv Independent cikke szerint a tananyag gyakorlati, harcászati tartalmának kialakításában közreműködik Ihor Jakubovszkij, akit a lap "az 1. Azov hadtest tisztjeként, aki felügyeli az egység támogatását a tananyag-reformhoz" azonosít. Idézete szerint:

"Ennek a tantárgynak nincs egyetlen rögzített tankönyve. Az idei program más lesz, mint a tavalyi. Alkalmazkodunk az ellenség által diktált taktikai körülményekhez. A rohamtaktika változik. A fegyverkezelési képzés is változik."

Az "1. Azov hadtest" 2025. április 15-én jött létre, mint az Ukrán Nemzeti Gárda első hadtest-szintű alakulata, magját a 12. Speciális Rendeltetésű "Azov" dandár adja — vagyis egy hivatalosan az ukrán állami fegyveres testületbe integrált, állami parancsnoki lánc alatt álló egységről van szó, nem magánmilíciáról. Parancsnoka Denisz Prokopenko ezredes, aki 2022-ben Mariupol Azovsztal-acélműben tanúsított helytállásáért "Ukrajna Hőse" címet kapott.

„Nem szabad az iskolákat korai sorköteles-kiképző központokká tenni”

Kateryna Rasevszka, a Regional Center for Human Rights nevű ukrán jogvédő szervezet jogásza, aki nemzetközileg elsősorban az orosz háborús bűncselekmények — köztük ukrán gyermekek deportálása — dokumentálásáról ismert, számos alkalommal kritizálta a kezdeményezést és több beadványt is intézett Nemzetközi Büntetőbírósághoz ezzel kapcsolatban.

Ukrajna rendkívül érzékeny az ukrán gyermekek militarizációjának kérdésére, mert megvan a traumánk a megszállás alatti emberiesség elleni bűncselekményekből, militarizációból és indoktrinációból

— mondta. Hozzátette:

Nemzetközi testületek dokumentálták Oroszország gyermek-militarizációs és indoktrinációs gyakorlatát, köztük a megszállt területeken. Ukrajnával kapcsolatban nincs hasonló megállapítás. Ukrajna alapvetően más jogi helyzetben van.

Kiemelte:

Nem szabad az iskolákat korai sorköteles-kiképző, militarizált központokká tenni. De ha alapvető önvédelmi készségeket adunk át, és hazafiságot ápolunk veteránok, sebesültek vagy hadifoglyok bevonásával, amennyiben ők erre alkalmasak.

Okszen Liszovij ukrán oktatási miniszter 2025 augusztusában úgy fogalmazott:

"Egyáltalán nem militarizáljuk a gyerekeket, hanem védelmi tudatosságot alakítunk ki bennük"

— elismerve ugyanakkor, hogy vannak "bizonyos észrevételek és hiányosságok", amiken dolgozni kell. forrás Dmitro Zavhorodnij helyettes oktatási miniszter a civil, értékrendi tartalom fontosságát emelte ki.

A programban részt vevő diákok nyilatkozatai a Kyiv Independent riportjában túlnyomórészt pozitívak vagy semlegesek voltak. Anna Andreeva, 16 éves végzett diák úgy fogalmazott:

Leginkább a drónrepülést szerettem — voltak szimulátoraink, és még az órák közti szünetekben is repülhettünk velük a folyosón

Elmondása szerint az órán tanult érfogó-technikát valós helyzetben is alkalmazta, amikor egy barátjának segített. Hozzátette:

Látom-e magam úgy, hogy elveszem valaki életét? Nem. De örültem, hogy megtanulhattam, hogyan védjem meg magam és másokat.

A 17 éves Jehor Kovalenko úgy fogalmazott:

Megértem, hogy olyan helyzetbe kerülhetek, ahol szükségem lesz arra, amit tanultunk. Most védettebbnek és nyugodtabbnak érzem magam.

A program nemzetközi összevetésben sem előzmény nélküli: a balti államok közül Lettország — amely 2022-ben állította vissza a sorkatonai szolgálatot az orosz fenyegetésre válaszul — kifejezetten új nemzetvédelmi oktatási kurzust vezetett be iskoláiban, az önkéntes Nemzeti Gárda kiegészítéseként. Finnország és Svédország úgynevezett "totális védelem" koncepciója szintén elvárja az állampolgároktól, hogy szükség esetén állami segítség nélkül is boldoguljanak — de egyik ország sem írja elő kötelezően a lőfegyverkezelést az iskolai tantervben.