Repülőgépek és számok: mit hozhat a közeledés a gazdaságban
A két ország kétoldalú kereskedelme elérte a 151,1 milliárd dollárt a 2026 márciusáig tartó indiai pénzügyi évben, miközben India Kínával szembeni kereskedelmi hiánya eddigi csúcsra, 112,16 milliárd dollárra nőtt – Kína ugyanis India legnagyobb kereskedelmi partnere, és az indiai import (131,6 milliárd dollár) messze meghaladja az indiai exportot (19,5 milliárd dollár).
Kína a globális ritkaföldfém-szektor mintegy 90 százalékát kontrollálja, ami stratégiai kiszolgáltatottságot jelent India számára is. A szeptember 12-i találkozóból ezekre a kérdésekre nem született konkrét, számszerű bejelentés, de a közeledés kézzelfogható jeleként éppen Hszi látogatásának napján jelentette be a China Southern Airlines, hogy szeptember 21-től újraindítja a Kuangcsou-Újdelhi közvetlen járatát hat év szünet után. Az Air China már korábban újraindította a Peking-Delhi útvonalat, az indiai IndiGo pedig márciustól napi járatot indított Kalkuttából Sanghajba.
Ami továbbra is megnehezíti a bizalmat
A közeledést legalább két tényező terheli tartósan. Az egyik Kína és Pakisztán szoros szövetsége: Pakisztán fegyverimportjának mintegy 80 százaléka Kínából érkezett 2021 és 2025 között, és ez a szövetség 2025 májusában nagyon is kézzelfoghatóvá vált, amikor egy indiai-pakisztáni katonai összecsapás során egy kínai gyártmányú pakisztáni J-10CE vadászgép mintegy 200 kilométeres távolságból lelőtt egy indiai Rafale-t egy kínai PL-15 rakétával. Ezt Peking 2026 januárjában hivatalosan is megerősítette, elsőször ismerve el egy exportált kínai harci repülőgép sikeres bevetését.
A másik tényező az Egyesült Államok kereskedelempolitikája: mindkét ország jelentős amerikai vámnyomást tapasztalt 2025 és 2026 folyamán. Ez a bonyolult és folyamatosan változó vámhelyzet Washington és mindkét ázsiai főváros között közös gazdasági motivációt adhat a közeledéshez, bár a pontos, egymáshoz viszonyított vámszintek kérdése önmagában is folyamatosan alakuló, nehezen egyetlen mondatba sűríthető téma.
Taktikai közeledés, nem stratégiai fordulat
A nemzetközi elemzők túlnyomó többsége óvatosan, sőt szkeptikusan viszonyul a mostani enyhüléshez.
Reema Bhattacharya elemző szerint a közeledés "taktikai és törékeny", amelyet részben az amerikai vámok miatti közös frusztráció hajt, és a feszültségek bármikor újra felszínre kerülhetnek. Alyssa Ayres, a Külkapcsolati Tanács (CFR) szakértője a találkozó előtt úgy fogalmazott, meglepődne, ha jelentős áttörést jelentenének be a csúcson. Szerinte a "korai eredményekre" fókuszáló megközelítés a könnyebben kezelhető kérdéseket célozza, miközben a valóban nehéz vitás pontokat továbbra is elhalasztják.
Ezzel szemben egy indiai szakértő, Atul Dalakoti a vezetők közötti "jó kémiát" és a korábbi találkozók pozitív hangulatát emelte ki. A diplomáciai retorika mindenesetre mindkét oldalon harmonikus: Vikram Doraiswami, India pekingi nagykövete szerint "Kína és India együttműködő partnerek, nem riválisok", míg Xu Feihong, Kína újdelhi nagykövete azt hangsúlyozta, hogy a kapcsolatot "stratégiai magasságból és hosszú távú perspektívából" kell kezelni.
