Szombaton, október 17-én az országos franciaországi tüntetések során felgyújtották Limoges városházáját. A France 24 által közölt AFP-jelentés szerint az épületet a tűz „nagyrészt elpusztította”. A tüntetők a megélhetési költségek emelkedése és az iskolák helyzete miatt vonultak utcára, a megmozdulások pedig több városban erőszakba torkolltak.
A térség prefektusa, Maurice Barate az AFP szerint azt mondta: a tető a nyugati szárny kivételével a földszinti és alsóbb szintekre omlott, és az épület külső részének nagyjából kétharmada odalett. A 143 éves városházát „az örökség pusztulásának” nevezte, a tüzet pedig a „huligánok szándékos tettének”.
Szemtanúk az AFP-nek azt mondták, hogy maszkos tüntetők előbb felgyújtottak egy rendőrautót az épület előtt, majd betörték az ablakokat, bementek, és ott raktak tüzet. A belvárosban több üzletet kifosztottak. A tűzoltók szombat késő este vonultak ki a lángok megfékezésére. Az épületnél több száz ember nézte az eseményeket, egy önkormányzati dolgozó könnyek között állt, egy helyi képviselő vigasztalta. Sérültekről vagy letartóztatásokról az AFP-jelentés nem számol be.
A France 24 élő tudósítása szerint a szervezők és a CGT, Franciaország legnagyobb szakszervezete mintegy 800 ezer résztvevőt említett, a belügyminiszter 550 ezret. Az Al Jazeera hatósági adatként 550 ezret közöl, ebből 110 ezret Párizsban. A belügyminisztérium szerint legalább 400 embert vettek őrizetbe, a minisztérium a „szélsőbaloldalt” tette felelőssé a kapucnis csoportok által elkövetett erőszakért.
A France 24 szerint Párizsban könnygázt vetettek be, tüntetők felborítottak egy autót az Élysée-palotától nagyjából 400 méterre, a 10. kerületi városházán pedig nagyjából száz ember rekedt bent, miután tüntetők betörtek. Lyonban megrongálták a turisztikai irodát, és az élő tudósítás szerint lángra kapott, Lille-ben tüntetők benyomultak a városházára, Bordeaux-ban feldúlták a prefektus rezidenciáját, és a RAID különleges egységet is bevetették. Marseille-ben az Al Jazeera szerint tüntetők betörtek a városházára, és üzleteket fosztottak ki.
A France 24 szerint Saint-Étienne-ben egy tüntető elvesztette a kezét, láthatóan egy tömegoszlató gránát miatt. A sajtó egy 17 éves fiatalként azonosította, az ügyészség a rendőrségi felügyeleti szerv, az IGPN vizsgálatát kérte. Laurent Nuñez belügyminiszter azt mondta: „ezt nem tudom megerősíteni”, és vizsgálatot ígért. Az UNSA rendőrségi szakszervezet szerint a rendőröket kövekkel és bunkósbotokkal támadják, és „a végsőkig kimerültek”. Brüsszelben és Milánóban is összecsaptak a rendőrökkel, a milánói demonstrációt a lap a francia tüntetések által ihletettnek nevezi.
Miért tüntetnek most Franciaországban?
Az Al Jazeera szerint a mozgalom szeptember közepén indult egy Créteil-i, Párizs melletti gimnáziumból, a romos épületek, a zsúfolt osztálytermek, a tanárhiány és az egyenlőtlen oktatás miatt. A diákok követelései fokozatosan kiszélesedtek: a tiltakozók a közszolgáltatások romlását, az emelkedő megélhetési költségeket és a kilátástalan jövőt is kárhoztatják. A CGT magasabb béreket és nyugdíjakat, alacsonyabb árakat és a közszolgáltatások védelmét követeli, a szombati megmozduláshoz pedig a „sárgamellényesek” maradványai is csatlakoztak, a közösségi médiában terjedő felhívások nyomán.
Az UNN szerint október 8-án egy párizsi, a gimnazistákat támogató tüntetés is erőszakba fordult, a rendőrség vízágyút és könnygázt vetett be, 504 embert vettek őrizetbe, 48 rendőr megsérült. Ezt a számot más forrás nem erősítette meg.
Mit mondott a kormány?
Emmanuel Macron a France 24 szerint azt mondta, az erőszaknak „nincs helye”, és a prefektúrákat, üzleteket, polgármesteri hivatalokat megtámadókat felelősségre vonják és megbüntetik. Sébastien Lecornu miniszterelnök „ultrabaloldali csoportokat” és bűnözőket tett felelőssé az erőszakért, és úgy fogalmazott: „nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni”. Macron előző nap, pénteken Brüsszelben az Al Jazeera szerint azt mondta, hogy „alkotmányos jog tüntetni és véleményt nyilvánítani”.
Az Al Jazeera szerint a tüntetések a 2027-es választások árnyékában zajlanak, amikor a Nemzeti Tömörülés hatalomra kerülhet, az állam hitelfelvételi költségei pedig több mint húsz éve nem látott szintre emelkedtek. A helyzet szombat késő estig alakult, a vizsgálatok és a károk felmérése még tart.
