A 266 igen szavazat a Rada 450 fős teljes létszámának körülbelül 59 százaléka — ez önmagában kevésnek tűnhet, valójában viszont jóval meghaladja az elfogadáshoz szükséges abszolút többséget, így a törvény sorsa nem volt kérdéses vagy szoros; volt azonban, aki a végső formáját is kritizálta.
Mit tartalmaz a törvény?
A jogszabály nem változtatja meg azt az alapelvet, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán marad. Azok az iskolák azonban, ahol a tanulók több mint fele egy uniós hivatalos kisebbségi nyelven — így magyarul — vagy egy ukrajnai őshonos nép nyelvén tanul, „nemzetiségi oktatási intézmény” státuszt kapnak; becslések szerint ez országosan mintegy 149 intézményt érint. A státusszal rendelkező iskolák szülői kérésre kisebbségi nyelven is kiadhatják a bizonyítványokat, és bővíthetik a tanrendet nemzeti kultúra, hagyomány és identitás témájú tantárgyakkal. A kedvezmény kizárólag az Európai Unió hivatalos nyelveire vonatkozik — a magyarra igen, az oroszra nem.
Az EU-csatlakozás
A törvény elfogadása nem csupán belügy: Magyarország évek óta a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak ügyére hivatkozva blokkolja Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak egyes szakaszait, és a mostani jogszabályhoz kötötte két tárgyalási klaszter — a belső piaci és a versenyképességi klaszter — megnyitásának feloldását. A szavazás napján, október 12-én mind a huszonhét EU-tagállam jelezte, hogy készen áll megnyitni ezt a két klasztert Ukrajnával (és Moldovával) — a formális kormányközi konferenciát Luxembourgban október 13-ára tervezték.
Budapest: fontos lépés, de a történet még nem ért véget
Orbán Anita külügyminiszter a döntést „fontos előrelépésnek” nevezte, de hangsúlyozta, hogy a folyamat nem zárult le.
„Várjuk az ukrán elnök aláírását, a törvény hatálybalépését és a vállalások tényleges megvalósítását”
— fogalmazott, hozzátéve, hogy ez „hosszú hónapok kitartó magyar-ukrán tárgyalásainak eredménye”. Magyar Péter miniszterelnök Facebook-bejegyzésében és egy parlamenti felszólalásában úgy értékelte, hogy a módosítás „alapjaiban teszi könnyebbé a magyar gyerekeknek az anyanyelvük használatát Kárpátalján” — egy politikai értékelésként azt is hozzátette, hogy megítélése szerint jelenlegi kormánya ebben a kérdésben három hét alatt többet ért el, mint elődje tíz év alatt.
Kritikus hangok: nem mindenki tartja jó döntésnek
A törvény nem aratott egyhangú elismerést az ukrán parlamentben sem. Volodimir Vjatrovics történész, az Európai Szolidaritás (Petro Porosenko pártja) képviselője nyilvánosan is bírálta a végső szöveget:
„Nem tartom ezt a projektet hasznosnak oktatásunk számára”
— fogalmazott, hozzátéve, hogy ő és képviselőtársai igyekeztek szűkíteni a szerintük legkockázatosabb rendelkezéseket a végső változatban — így biztosítva, hogy kisebbségi státuszt csak az az iskola kapjon, ahol a tanulók több mint fele, nem csupán egyetlen osztálya tanul kisebbségi nyelven, és hogy a kisebbségi nyelvű dokumentumok csak kiegészítsék, ne helyettesítsék az ukrán nyelvű okmányokat. Vjatrovics emellett egy másik, az ukrán államnyelvet erősítő törvényjavaslat gyors elfogadását is sürgette, és bírálta azokat a parlamenti köröket, amelyek szerinte ezt blokkolják.
A Szluha Narodu (Nép Szolgája) párti Georgij Mazurash október 9-én egy alternatív törvényjavaslatot nyújtott be, amelyet az Oktatási Bizottság október 12-én egyhangúlag elvetésre ajánlott — a bizottság elnöke, Szerhij Babak szerint ez a változat „sokkal rosszabb lett volna Ukrajna nemzeti érdekei szempontjából”, a pontos tartalmi különbség azonban nem vált nyilvánossá.
