Az indiai miniszterelnöknek adományozott kitüntetések egy olyan évtizedet is jelölnek, amelynek során India az Öböl-menti országokkal fennálló kapcsolatait – amelyek korábban elsősorban az olajra és az indiai diaszpórára épültek – egy sokkal szélesebb körű stratégiai partnerséggé alakította át, amely magában foglalja az energiát, a kereskedelmet, a befektetéseket, a biztonságot és az emberek közötti kapcsolatokat.

A Hormuzi-szoros, egy stratégiailag létfontosságú, keskeny vízi út, amely a Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel köti össze, India természetes energia útvonalává vált.

Aztán idén február 28-án éjjel az Egyesült Államok és Izrael hatalmas légitámadást indított Irán ellen. Irán megtorlást hajtott végre, és lezárta a Hormuzi-szorosot, amely legkeskenyebb pontján körülbelül 39 kilométer széles, és szinte az iráni hadsereg látótávolságán belül van. 

Egy pillanat alatt India energiaellátási tervei felborultak. A szállítási útvonal hirtelen stratégiai szűk keresztmetszetté vált.

A válság előtt India nyersolaj-importjának körülbelül 45 százaléka, LNG-importjának fele, valamint LPG-importjának 90 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül haladt. Maga a szoros a globális olaj- és gázkereskedelem nagyjából egyötödét bonyolítja le.

India számára aggodalomra adott okot, hogy ha a háború folytatódik, hogyan fogják biztosítani az energiaellátást egy 1,4 milliárd fős ország számára.

Új-Delhi elkezdte szorosan figyelemmel kísérni a nyersolaj-, benzin-, dízel-, LNG- és LPG-készleteket. India LPG-szükségletének mintegy 60 százalékát az Öböl-menti beszállítóktól – köztük Katarból, az Egyesült Arab Emírségekből, Szaúd-Arábiából és Kuvaitból – importálta. A finomítókat a termelés maximalizálására kényszerítették. Alternatív nyersolajszállítmányokat kellett biztosítani. Sürgősen gondoskodni kellett arról, hogy Indiának megfelelő nyersolaj-, benzin-, dízel- és repülőgép-üzemanyag-készletei legyenek.